Alapfogalmak, hasznos tudnivalók
1. Fénytörési hibák
- 1.1 -Myopia - rövidlátás
- 1.2 -Hypermetropia - távollátás
- 1.3 -Astigmia - asztigmia
- 1.4 -Presbyopia – „öregszeműség”
1.1 -Myopia:
(myops: hunyorgó, pislogó görögül) magyarul rövidlátás, ez nem egy szembetegség, hanem egy látászavar, amiben a távoli tárgyak képe homályos, elmosódott. Relatív távoli tárgyak esetén az ilyen szemben a kép az ideghártya előtt keletkezik, ezért lesz életlen.
Okai:
1. A szem törőereje erősebb, mint az átlagos (kb. 60dpt) törőerő, viszont a szem tengelyének hossza átlagos (kb. 24mm) nagyságú.
2. A szem törőereje átlagos (kb. 60dpt), viszont a tengely hossza az átlagos szemhossznál (kb. 24mm) nagyobb.
Több csoportja van. A kor jelenlegi tudása alapján genetikai okai vannak. Korrigálható negatív előjelű, konkáv szemüveglencsével, vagy kontaktlencsével.
1.2 -Hypermetropia:
magyarul távollátás. Szintén nem szembetegség, hanem egy fénytörési hiba. Alkalmazkodás nélkül se távolra, se közelre nem lát élesen. Nem igazán szeretem ezt a megfogalmazást, hogy távollátás, mivel van olyan mértékű hypermetrop szem, ami már távolra se lát élesen (csak erre lehet lefordítani, ehhez áll a legközelebb, csak nem pontos). Ez is egy elég összetett dolog, mint ahogy a szemmel és látással kapcsolatban minden. A lényege: a végtelenből érkező fénysugarak az ideghártya mögött alkotnak ill. alkotnának éles képet, így egy pozitív előjelű, konvex, gyűjtőlencsével (kontaktlencse is lehet) a retina síkjára kell fókuszálni.
Okai:
1. A szem törőereje kisebb, mint az átlagos törőerő, mérete pedig átlagos.
2. A szem törőereje átlagos, mérete pedig (tengelyének hossza) rövidebb az átlagosnál.
Szintén több csoportja van és genetikai okokra vezethető vissza.
1.3 -Astigmia:
a szem esetében valamely törőközegnek (a legtöbb esetben a szaruhártya), vagy akár törőközegeknek a geometriai szerkezete nem egységes a különböző irányokban. Ez azt jelenti, hogy a görbületi sugarak nem azonosak, ezáltal más a törőerő pl. vízszintesen és más függőlegesen. Elképzelni úgy lehet, hogy nem egy szabályos gömbfelszín pl. egy foci labda felszíne, hanem attól eltérő, mint pl. egy rögbi labdának a felszíne. Ezt kompenzálásképp cylinder dioptriával korrigáljuk, aminek van egy tengelye. FONTOS, hogy ez nem szemtengely ferdülés, vagy kancsalság, hanem egy „egyszerű” fénytörési hiba, amit mértéktől függően szemüveglencsével és kontaktlencsével is ki lehet korrigálni.
Több csoportja van, iránytól és mértéktől függően.
1.4 -Presbyopia – „öregszeműség”
a szem alkalmazkodó képessége egy bizonyos kor után egyéntől függően csökken. Ennek élettani oka van. Korrigálásának több módja lehet: egyfókuszú olvasószemüveg, bifokális-, trifokális szemüveg, munkaszemüveg és multifokális, más szóval progresszív szemüveg.
2. Szemüvegünk helyes használata, kezelése
2.1 -A szemüveg kezelése
a legfontosabb a két kézzel való fel- és levétel. Sokszor egyik kezünk foglalt, ilyenkor a szemüvegkeret középrészét ujjainkkal megtámasztva előre egyenesen tegyük. Egy oldalra való levétellel sérülhet a szemüvegszár csukló része és deformálódhat a szemüvegkeret. Rugós szárnál a rugó kitörhet.
Öltözködéskor, bebújós felső ruházat le- és felvételénél ne hagyjuk magunkon a szemüveget.
Mivel a szemüveg is egy használati eszköz, ezért karbantartást igényel. Alkalmanként vigyük szakemberhez, ellenőriztessük a csavarokat, kérjünk pontos beállítást. Ha probléma történik a szemüvegével pl.: elalszik benne, ráül, stb. ne próbálja otthon házilag barkácsolni. Többet árthat vele, akár végérvényesen is tönkreteheti. Egy szakember szakszerű szerszámokkal, gyakorlattal segítséget nyújthat.
2.2 -A szemüveg tárolása
A szemüveg méreteinek megfelelő kemény tokban ajánlott. Ha nagyobb a tok, csúszkál a szemüveg a tokban, sérülhet a szemüveglencse. Puha tokban könnyen megnyomódhat, deformálódhat, törhet a szemüveg. Sőt a műanyag szemüveglencse ki-be csúsztatással karcolódhat.
Ne helyezzünk a szemüvegtokba jegyzeteket, névjegykártyát, pénzt, kulcsot, tollat, stb.!
Olyan helyre ne tegyük a szemüvegünket, ahová le is ülhetünk pl.: szék, heverő, ágy, autó ülés.
Napsütéskor (főleg nyáron) járműben ne tegyük még tokban sem a műszerfalra, vagy olyan helyre ahol felhevülhet, így deformálódhat.
Ha a szemüveget letesszük, ne a szemüveglencsére helyezzük.
Sőt a szemüveg szárait nem muszáj mindig becsukni, ha tudjuk, hogy rövid időn belül használni fogjuk.
Ha valaki állandó szemüvegviselő, este lefekvésnél a szemüveg szárai becsukása nélkül, asztalra, éjjeli szekrényre teheti. Így reggel csak egy mozdulat a szemüveg felvétele. Ezzel a szemüvegünk élettartamát meghosszabbíthatjuk.
2.3 -A szemüveg tisztítása
Szemüvegünk a napi használat során porosodhat, zsírosodhat és szennyeződhet.
Rendszeresen mossuk szemüvegünket langyos csapvíz alatt szappannal vagy mosogatószerrel. A látszerészek a szemüveg szárazra törléséhez pelenkát használnak. Ezt ajánljuk otthon is a szemüveg mosása után. Helyettesíthető hasonló jó nedvszívó anyaggal (puha póló, atléta). Ezt a törlőkendőt csak erre a célra használjuk. Legyen ez a szemüveg törülközője. Tartsuk is ott, ahol a szemüvegünket mosni szoktuk. Papírzsebkendővel, papírtörlővel, szalvétával, műszálas vagy durvább anyagokkal való törlést kerüljük, ugyanis összekarcoljuk vele a szemüveglencséket.
Napközben ne töröljük rajtunk levő ruhába. Legyen nálunk egy mikroszálas szemüveg törlőkendő a szemüvegtokban, vagy külön. A mikroszálas törlőkendő használata előtt győződjünk meg arról, hogy a szemüveglencsén nincs por vagy egyéb „szilárd” szennyeződés. Ezzel a száraz törléssel ugyanis sokszor többet árthatunk, ha a szemüveglencsén a szilárd szennyeződést dörzsöljük. Ez még a jobb minőségű felületkezelt szemüveglencsékben is kárt okoz, elveszítve felületkezelési garanciájukat.
Egyéb tisztító spray-ket csak szakember információja után használjon. Ablaktisztítót felületkezelt szemüveglencséhez ne használjunk, mert az antireflex réteg feloldódhat.
Vannak forgalomban egyszer használatos általában alkohollal átitatott törlőkendők, melyeket csak akkor használhatunk, ha szemüvegünket rendszeresen mossuk. Ez nem helyettesíti a mosást!
3. Szemüveglencsék
- 3.1 - Milyen alapanyagú szemüveglencsét válasszak?
- 3.2 - A szemüveglencse vékonyítása: törésmutató jelentősége, felületkialakítások
- 3.3 - Milyen bevonatok léteznek?
- 3.4 - A szemüveglencsék fajtái
- 3.5 - Presbyopia, avagy miért van szükség 40-45 éves kor felett olvasó szemüvegre? Elkerülhető-e?
- 3.6 - Kinek milyen szemüveget ajánlunk?
- 3.7 - Fényre sötétedő szemüveglencsék
- 3.8 - Milyen egy polarizált szemüveglencse?
- 3.9 - Milyen lehetőségek vannak, ha napszemüveget szeretnék?
3.1 -Milyen alapanyagú szemüveglencsét válasszak?
Szakember segítségével válasszunk. A szemüveglencse optikai adatai, a keretválasztás, a felhasználási terület és az esztétika fontossága meghatározóak a döntésben.
Az üveg szemüveglencse
Előnyei:
-
keményebb alapanyag, ezáltal felület is (így nem annyira sérülékeny a karcokkal szemben)
-
a legvékonyabb szemüveglencse gyártható
Hátrányai:
-
nehéz, ezáltal kevésbé komfortos a szemüveg viselése (ugyanabban a dioptriában kb. 2x nehezebb a műanyagnál)
-
törékeny, szilánkosra törik (balesetveszély, vagy ha leesik a szemüveg, könnyen eltörik az üveg lencse)
-
nem lehet minden szemüvegkeretbe elkészíteni pl.: fúrtba és damilosba nem
-
minél nagyobb a vékonyítás mértéke, annál nehezebb maga a szemüveglencse
A műanyag szemüveglencse
Előnyei:
-
könnyebb (azonos dioptriában kb. 2x könnyebb, mint az üveg szemüveglencse)
-
minden keretbe elkészíthető
-
kevésbé törékeny alapanyag
-
vékonyítással még könnyebb is lesz a szemüveglencse súlya
-
a technikai fejlődés lévén sokkal nagyobb a választék műanyag szemüveglencsékben
Hátránya:
-
puhább alapanyag, így könnyebben karcolódhat (kompenzálásképp felületkezelések)
A polikarbonát szemüveglencse
-
egyfajta műanyag
-
12x ellenállóbb az ütésnek, 30%-kal könnyebb és vékonyabb, mint az alap műanyag szemüveglencse
-
biztonságos, kevésbé törékeny, ezáltal nem balesetveszélyes
-
100%-os UV védelmet biztosít a káros sugarak ellen
-
mindenkinek ajánlható, de főként gyerekeknek, sportoláshoz vagy időseknek is
-
kimondottan ajánlott fúrt- és damilos szemüvegkeretekbe
3.2 - A szemüveglencse vékonyítása: törésmutató jelentősége, felületkialakítások
A törésmutató jelentősége:
Egy hagyományos műanyag szemüveglencse törésmutatója 1,5. A hagyományos üveg szemüveglencse törésmutatója 1,53. Az ennél nagyobb törésmutatójú szemüveglencsék már vékonyítottak. Minél nagyobb a törésmutató, annál vékonyabb a szemüveglencse.
Szemléltető kép (Essiloros ábra)
Szemüveglencsék felületkialakítása:
A hagyományos szemüveglencsék szférikus felületűek. Vékonyítást lehet elérni a szférikus felülettől eltérő, úgynevezett aszférikus felületű kialakítással is.
3.3 - Milyen bevonatok léteznek?
- 3.3.1 -keménylakk réteg
- 3.3.2 -antireflex réteg
- 3.3.3 -UV réteg
3.3.1 -Mi az a keménylakk réteg?
A keménylakk réteg, benne van a nevében is, hogy egy felületi keményítés a műanyag alapanyagú szemüveglencsék mindkét oldalán. Ez egy pár mikronnyi vastagságú keménylakk bevonat, ami láthatatlan.
Védi a szemüveglencsét a hajszálkarcoktól, apró sérülésektől. Sokan tévesen karcmentes bevonatnak hívják.
Meghosszabbítja a műanyag szemüveglencse élettartamát szakszerű használat esetén.
3.3.2 -Mi az antireflex réteg?
Más néven tükröződésmentesítés. Ez is egy pár mikronnyi vastag réteg, mely több rétegből áll. Tartalmazza a keménylakk réteget is. Lehet a szemüveglencse első felszínén (leggyakoribb), vagy hátsó felszínén (pl. egyes napszemüveglencsék). Ha az első felszínén van, elölről egyes szögekben a szemüveglencse kékesen, zöldesen, esetleg lilásan „tükröződik”. Ha a szemüveglencse hátsó felszínén van, ugyanez látható hátulról, belülről.
A szemüveglencsén a fényveszteség kevesebb, több fény jut a szembe. Látásélményünk kontrasztosabbá válik.
Gyártóktól függően többféle antireflex réteg létezik, árban és „tudásban” egyaránt.
Jelentősége pl.: kommunikáció, digitális eszközök használata (számítógép, telefon, táblaolvasó stb.) autóvezetés, esztétika.
3.3.3 -UV réteg
Ahogy bőrünket napvédő krémmel védjük a napsugárzástól (UV fénytől), úgy szemünket is érdemes megfelelő UV védelemmel ellátott szemüveglencsével védeni. Manapság a szemkárosodások, úgy, mint a szürkehályog egyik legfőbb oka. Így hatalmas jelentőséggel bír. Már fiatal kortól érdemes odafigyelni a magas UV fény elleni védelemre, főleg olyan helyeken, mint havas környezet, vagy vízközel, mivel itt a legtöbb az UV fény. Az ultraviola sugárzás, vagy más néven ibolyántúli sugárzás egy elektromágneses sugárzás, ami a látható fénynél rövidebb, de a röntgensugaraknál hosszabb hullámhosszúságú. Hullámhossztartománya 200-400 nanométer. Az UV-C (200-280 nm) rövidebb hullámai nem jutnak el a földfelszínre, de az UV-A (315-400 nm) és UV-B (280-315 nm) hullámhossztartományú sugarak igen. Tehát a 280-400 nm közti UV sugarak ellen kell védekeznünk.
Minden műanyag szemüveglencsére lehet kérni UV réteget. A polikarbonát és a vékonyított alapanyagú, valamint a TRANSITIONS’ szemüveglencsére nem kell kérni, ezek 100%-os UV védelmet biztosítanak. Mára a forgalomba hozott napszemüvegnek előírás az UV-szűrése, azonban hogy megbizonyosodjunk erről, ezt meg is tudjuk mérni.
Az üveg alapanyagú szemüveglencsék nem 100%-osan szűrik ki a káros UV sugarakat, de ezzel a réteggel felületkezelni nem lehet.
3.4 - A szemüveglencsék fajtái
- 3.4.1 -Az egyfókuszú olvasószemüveg tulajdonságai
- 3.4.2 -A munkaszemüveg tulajdonságai
- 3.4.3 -A bifokális szemüveg tulajdonságai
- 3.4.4 -A multifokális szemüveg tulajdonságai
Az egyszerűbb szemüveglencsék egyfókuszúak, a bifokális, trifokális és a multifokális (progresszív) szemüveglencséket pedig többfókuszúnak hívjuk.
Az egyfókuszú szemüveglencséknek egy meghatározott fókuszpontjuk van, a többfókuszúaknak pedig több.
A bifokális szemüveglencsének kettő, a trifokálisnak három, a multikokális szemüveglencsének pedig számtalan fókuszpontja van. Ebből következik, hogy melyiket milyen felhasználási területre lehet alkalmazni.
3.4.1 -Az egyfókuszú olvasószemüveg tulajdonságai:
-
csak egy bizonyos távolságra ad éles képet
-
a munkaterület, az íróasztal távolabbi tárgyait nem látjuk élesen
-
felnézni vele távolra zavaró, nem is szabad
-
nincs mindig kéznél
-
előnye a nagy látótér közelre
3.4.2 -A munkaszemüveg tulajdonságai:
-
nincs határozott válaszvonal a szemüveglencsében, folyamatos a dioptria átmenet közelről-félközelre
-
beltérben, olvasásra és távolabbi maximum 3-5m távolságig használható
-
több típusa létezik pl.: gyártóktól függően: olvasótávolságtól 60cm-ig, olvasótávolságtól 1,5-2m-ig és olvasótávolságtól 5m-ig.
-
szélesebb felhasználási terület pl.: monitoros munkavégzés, irodai munka, konyhai munka, hobbi tevékenység.
-
5m-nél távolabbra használni nem ajánlott
Mit érdemes tudni a munka szemüveglencséről?
Munkaszemüvegnek, más néven akár beltéri szemüvegnek is hívhatjuk, mivel kimondottan egy átlagos helységen belüli munkára találták ki. Praktikus azoknak, akik irodában vagy otthon, számítógép előtt végzik munkájukat. A munka szemüveglencsében nincs konkrét elválasztó vonal a „közeli” és a „távoli” rész között. Egy folyamatos dioptria átmenet van a kettő közt. Ezáltal kb. 35-40cm-től egészen 5m-ig éles képet ad, attól függően, hogy a lencse mely részén nézünk ki. Ezt az ember könnyen megtanulhatja, a fej mozgatásával.
3.4.3 -A bifokális szemüveg tulajdonságai:
-
határozott választóvonal van a közeli és a távoli rész között, mely zavaró lehet egyes esetekben pl.: lépcsőn járás, vezetés, közlekedés.
-
az 1 m körüli távolságra nem látunk jól vele pl.: monitor, kirakat, asztal.
-
esztétikailag valakit zavar
-
előnye viszont, hogy akinek 2db. szemüveg kell, távolra és közelre, ezzel a megoldással nem kell folyamatosan váltogatnia
Milyen a bifokális szemüveg?
A bifokális szemüveglencsében egy konkrét elválasztó vonal van (ami látható is) a távoli és a közeli dioptriatartomány között. Az olvasórész alul, a távoli rész felül van. Minden többfókuszú szemüveglencséhez ajánlott egy mélyebb keretet választani, hogy komfortos legyen, minden távolságra meg legyen a relatív kényelmes látótér. Így a bifokális szemüveglencséhez is.
A bifokális szemüveglencse alul, a közeli részen az olyan távolságra a legalkalmasabb (ha az olvasórész a közelre szükséges dioptria alapján készül), mint pl. olvasás (kb.35-50cm) és a szemüveglencse felül, a távoli részen az 5 méternél távolabbi dolgokhoz. Így a fenti példában, 50cm és 5m között nem ad teljesen éles képet. Így pl. autóvezetésnél a műszerfal, konyhai munka, kerti munka, számítógépezés stb, amik ebbe a távolságtartományba esnek nem biztos, hogy kielégítően élesek lesznek. Természetesen használni lehet és nem rontjuk vele szemünket, de nem a legoptimálisabb megoldás.
3.4.4 -A multifokális szemüveg tulajdonságai:
-
nincs választóvonal a különböző dioptriák között
-
minden távolságra jól láthatunk vele
-
esztétikus
-
több, mint 50 éves folyamatos fejlesztés áll mögötte, óriási minőségi- és árkülönbség adódhat lencsetípusonként
Mit kell tudni egy multifokális szemüvegről és a multifokális (progresszív) szemüveglencsékről?
Egy multifokális szemüveglencse hasonlít a munka szemüveglencséhez, viszont nem csak 5m-es távolságig ad éles képet, hanem azon túl, távolra is. Tehát lehet vele olvasni, számítógépezni, vezetni, televíziót nézni, egy szóval mindent. A multifokális szó jelentése: számtalan, végtelen (ez a fókuszpontokra értendő) vagy a progresszív szó, ami átmenetet jelent (a dioptriára értendő), mindkettő ez esetben ugyanazt jelenti. Ugyanúgy, mint a munkaszemüvegnél, itt is legalul az olvasáshoz szükséges dioptria van. Viszont a nézővonal előtt a távolra szükséges dioptria (tehát az 5m-nél távolabbra szükséges), e kettő között pedig egy folyamatos dioptria átmenet, ami a köztes távolságokra ad éles képet. Itt sincs konkrét elválasztó vonal, a multifokális szemüveglencse úgy néz ki, mint egy egyfókuszú szemüveglencse.
A multifokális szemüveglencsék között nagy különbségek vannak árban, látáskomfortban, minőségben is. Hasonlatként szoktam élni: a Trabanttól egészen a Ferrariig. Az árak nagyban tükrözik a szemüveglencse „tudását”, kialakítását, minőségét. Minden multifokális szemüveglencsének jellemzője, hogy van egy csatornája, amin belül nem torzít, éles képet ad. A csatornán kívüli részek torzítanak. A távoli részre a legkomfortosabb, itt a legszélesebb a csatorna. Az olvasó részen szintén széles, de nem annyira, mint a távoli részen, viszont a kettő között a köztes távolságokra keskeny a csatorna. Minél drágább egy multifokális szemüveglencse, annál szélesebb mindenhol a csatornája, ezáltal annál kevesebb széli rész van, ahol torzít, így könnyebb megszokni és komfortosabb a látásban. Tehát van egy arany középút, amire már elmondható, hogy probléma mentesen használható, ellenben a legolcsóbbakkal szemben.
Érdemes tudni viszont, hogy egy multifokális szemüvegnek soha nem lesz olyan nagy látótere egy bizonyos távolságra pl. olvasásra, mint egy olvasószemüvegnek. Vagy ugyanígy távolra se lesz olyan, mint egy csak távoli szemüveg, viszont praktikus, mert nem kell cserélgetni a szemüvegeket a különböző távolságokhoz. Ami pedig még nagyon fontos és tulajdonképpen minden szemüveg elkészítésére igaz, de a progresszív szemüvegre kimondottan, hogy nem csak a lencse árán, típusán múlik, hogy mennyire jól használható a szemüveg, hanem a vizsgálatnak, a centrálásnak (a megfelelő dioptria a megfelelő helyen legyen), egy jó keretválasztásnak és még számos szakmai dolognak a legprecízebbnek, legpontosabbnak kell lennie.
3.5 -Presbyopia, avagy miért van szükség 40-45 éves kor felett olvasó szemüvegre?
Ezt a folyamatot hívják presbyopia-nak, azaz „öregszeműség”-nek. Ma még egy 40-45 éves ember nem számít öregnek, ellenben pár száz évvel ezelőtt már aggastyánnak számított. Az hogy az ember ebben a korban éri el, hogy pl. olvasási gondjai vannak, egy teljesen természetes, fiziológiás folyamat. A kor előrehaladtával a szemlencsénk elveszti alkalmazkodó képességét. Sajnos tény, hogy az embernek mindene öregszik, így a szeme és az izmai is. Változnak az anyagcsere folyamatok is.
Elkerülhetem a presbyopia folyamatát?
Elkerülni és megállítani nem lehet a folyamatot. Magától egy idő után megáll. Nincsen olyan szabály, ami mindenkire igaz. Függ az életviteltől, genetikától stb.
Tudatosan befolyásolni nem lehet.
Milyen megoldás van arra, ha munkámból adódóan nagyon közeli munkát végzek (pl. varrás, horgolás stb.)?
Ebben az esetben egy hagyományos olvasószemüveg már gyenge lehet. Mivel általában az ilyen munkákat közelebb tartjuk a szemünkhöz, erősebb dioptriára van szükség. Látásvizsgálat során fontos, hogy ezek kiderüljenek. Az így kapott információt alapul véve fog a szakember haladni a vizsgálattal és javaslatot tenni.
Használhatom az olvasószemüveget számítógéphez is?
Használni lehet, de ebben az esetben viszont túl erősnek bizonyulhat az olvasószemüveg, ha csak nem tudunk olyan közel ülni a monitorhoz, amilyen távolságban pl. egy könyvet olvasnánk. Legtöbb esetben, főleg asztali számítógépeknél általában a monitort inkább 60-70cm-es távolságból nézzük. Ebben az esetben egy gyengébb szemüveg is elég, ami arra a távolságra ad éles képet. Egyes esetekben nincs szükség számítógépezéshez szemüvegre, de a kézben tartott olvasnivalóhoz már van. A hordozható számítógépeknek, eszközöknek meg van az az előnye, hogy közelebb tudjuk tartani őket, így akár olvasószemüveggel is használhatók. Mindezek után nem kell átrendezni a munkahelyen, vagy otthon az íróasztalt, mert érdemes a kényelmes távolságokat megtartani. Nem is egészséges és nem is túl kényelmes, ha pl. túl közelről nézünk egy monitort.
3.6 -Kinek milyen szemüveget ajánlunk?
Minden szemüveg és szemüveglencse választás egyénre szabott kell, hogy legyen. Szakember segítségével az esztétikai megjelenésen kívül nagyon sok körülmény, felhasználás figyelembevétele után kaphatjuk mindazt, amilyen célra szeretnénk szemüvegünket használni.
Veszélyes lehet az össze-vissza vásárolt optikailag pontatlan, nem egyénre szabott, kész olvasószemüveg (egyéni szemtávolság, nem optikai csiszolt szemüveglencse, minőség).
3.7 -Fényre sötétedő szemüveglencsék
A kezdeti üveg fényre sötétedő szemüveglencsék után, kb. 20 évvel ezelőtt jelent meg a TRANSITIONS’ cég egy új, műanyag alapanyaggal. A TRANSITIONS’ szemüveglencse egy folyamatos fejlődésen esett át, már sokadig generációjánál tart. Manapság több szemüveglencse gyártó cég is gyárt saját alapanyagú fényre sötétedő lencséket.
Milyen színben létezik?
Barna és szürke szín a leggyakoribb, de már létezik kék, zöld, extra szürke stb.
Mi alapján működik?
Az UV fény mértékében sötétednek be, így alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz
Beltérben már észrevehetetlen az alapszíne, teljesen átlátszó, viszont kint megfelelő körülmények között napszemüvegként viselkedik (75-80%-os).
Működése:
reakció ideje és a besötétedés mértéke hőmérséklet függő is.
Optimális hőmérsékletnek 20-25 fok Celsius-t adnak meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen hőmérsékleti intervallumban és erős napsütésben, vagy víz közelben lesz a legsötétebb. Körülbelül 10%-al (nem számottevően) lesz világosabb, ha ez alatt, vagy e felett van a hőmérséklet. Kivétel havas tájon, főleg magasabb hegyekben, ugyanis a hó és a minél nagyobb tengerszint feletti magasság megtöbbszörözi az UV sugárzást, így itt is maximálisan besötétedhet a relatív alacsony hőmérséklettől függetlenül.
A színek maximális besötétedésének mértéke eltérő, de nagyon kicsi a különbség köztük. (Pl.: a barna maximum 85%-ra sötétedik, a szürke 88%-osra.) Kinek melyik a kellemesebb, szubjektív dolog, mindenki kipróbálhatja üzletünkben. Néha maga a szemüvegkeret színe határozza meg, hogy milyen színű fényre sötétedő szemüveglencse illik hozzá.
Mennyi a reakcióideje?
Átlag 30 másodperc alatt reagál a fényviszonyokhoz és pár perc elteltével eléri az adott körülményeknek megfelelő maximum sötétségét, vagy világosságát. A hőmérséklet befolyásolja a reakcióidőt.
Autóvezetéshez megfelelő-e a fényre sötétető szemüvegem?
Természetesen, de tudni kell, hogy a szélvédő mögött nem lesz belőle napszemüveg. Ilyen helyzetben körben az üveg kiszűri nagyrészét azon sugaraknak, amikre ezek a lencsék reagálnak, így a besötétedés mértéke kisebb. Kivétel egy leengedett tetejű kabrió, vagy manapság újra egyre gyakoribb kinyitott napfény-, vagy panorámatetős autók. Ekkor a szemüveglencsék sötétebbek lesznek, akár mint szabad ég alatt.
Kiszűri-e a káros UV sugárzást teljesen fényre sötétedő szemüveglencse?
Az összes fényre sötétedő műanyag szemüveglencse 100%-osan kiszűri a káros UV-A és UV-B sugarakat.
Minden szemüveglencse típus létezik fényre sötétedőben?
Kapható egyfókuszú, bifokális, multifokális (progresszív) kivitelben, normál és magas törésmutatójú (vékonyított), illetve polikarbonát alapanyagból is. Nagyon kevés kivétel van, ami manapság nem gyártható, részletesebben itt nem mennék bele.
Meddig marad meg egy fényre sötétedő lencse UV fényre reagáló tulajdonsága?
Általános tapasztalat, hogy ezek a lencsék fényre sötétedő tulajdonsága csak hosszú idő (több év) után csökken minimálisan és ez sem szembetűnő. Ennyi idő után általában eleve más dioptriára van szükség, vagy akár karcos lesz, illetve előbb szeretne egy új szemüveget.
Van üveg fényre sötétedő lencse is?
Igen, van. Viszont kevésbé elterjedt napjainkban, mivel lassabban alkalmazkodik a fényviszonyokhoz, mint a műanyag alapanyag. Sőt, sötétebb az alapszíne is egy kicsit és nem is tud olyan mértékben besötétedni. Van azonban még egy dolog, amit érdemes megemlíteni. Az üveg fényre sötétedő szemüveglencsék az idő múlásával egyre sötétebbek maradnak és nem tudnak már annyira se kivilágosodni, se besötétedni, mint amikor újak voltak. Ahhoz, hogy ez észrevehető legyen, több évnek kell eltelnie, de pontosan nem meghatározható. Ezen tulajdonságain kívül a többi különbség az alapanyagok közt van, amire a következőkben (Üveg vagy műanyag szemüveglencse?) ott a válasz.
3.8 -Milyen egy polarizált szemüveglencse?
Mikor süt a nap, gyakran olyan visszaverődő vakító fények zavarhatják látásunkat, hogy egyes tevékenységeknél akár veszélyes is lehet. A hagyományos napszemüvegek ugyan csökkentik az erős fényt, de bizonyos helyzetekben egyszerűen nem elég hatékonyak.
A polarizált lencsék egy laikus számára kívülről úgy néznek ki, mint egy napszemüveg lencsék. Barna, szürke és szürkészöld színben létezik, lehet dioptriás, vagy dioptria nélkül is. Felvéve viszont kellemesebb látáskomfortot, páratlanul éles látást, valósághű színérzékelést és 100% UVA/UVB sugárzás elleni védelmet biztosít. A legajánlatosabb vezetésnél, egyes sportok közben, havas környezetben, vízközelben, illetve vizen. Kiszűri a tükröződő felületekről visszaverődő fény egy részét, ezáltal a vakító becsillanásokat (pl.: vízfelületről) és tükröződéseket (pl.: üvegről) is.
Hogyan tudom ellenőrizni, hogy valóban polarizált-e a szemüveglencsém?
Egy polárszűrős szemüveg ellenőrizhető, ha vízszintesen tartjuk, mint ha a fejünkön lenne, és nézzük pl. egy autó szélvédőjét az egyik lencsén keresztül. Kiszűri a visszaverődő fényt az üvegről, így beláthatunk a szélvédő mögé. Míg 90 fokkal elfordítva tükröződik a szélvédő, úgy már nem viselkedik polarszűrőként a szemüveglencse. Ez az ellenőrzés normál nappali körülmények között értendő és csak akkor látható a különbség, ha valóban polarizált szemüveglencsénk van és helyesen van elkészítve a szemüvegbe. Másik módja az ellenőrzésnek lehet pl. számítógép monitort (folyadékkristályos kijelzők - LCD) nézve csináljuk ugyanezt a 90 fokos elfordítást.
3.9 -Milyen lehetőségek vannak, ha napszemüveget szeretnék?
A legtöbb napszemüveg készen vehető, rengeteg stílus, forma és színválasztékban. Azonban vannak olyan napszemüvegek, amikben cserélhető a lencse, így más színű, vagy akár dioptriás napszemüveglencse is bele tehető. Lehetőség van olyanra is, hogy valaki kiválaszt egy optikai keretet és hozzá színben illő lencsét, így teljesen egyedi napszemüveg is készíthető, szintén dioptriásan is. A spektrum színek szinte bármelyikéből lehet választani, ha valaki valamilyen extrémet szeretne, de vannak már jól bevált, kellemes színek és árnyalatok. Lehetőség van átmenetes színű szemüveglencsére is, felül sötétebb és lefelé világosodik. Összességében tehát nagyon sokféle eset van, sok minden megoldható. Nem csak szakmailag segítünk a választásban, hanem az egyéni stílust, optikai követelményeket és ízlést is alapul vesszük.
4. Szemüvegkeret típusok
- 4.1 -Fúrt szemüveg
- 4.2 -Damilos szemüveg
- 4.3 -Rugós, vagy nem rugós szárú szemüvegkeret
- 4.4 -Műanyag, vagy fém szemüvegkeret
4.1 -Mit értünk fúrt szemüvegkeret alatt?
Az olyan konstrukciójú szemüvegkereteket, amik úgymond keret nélküliek, tehát maga a szemüveglencse van átfúrva és az tartja az egész keretet. Ezeket általában még óvatosabb bánásmóddal kell használni! Dioptriától függően egyes esetekben nem is ajánlott ilyen szemüvegkeretet választani. Viszont előnye akár, hogy a kiválasztott középrészhez és a két szárhoz, lehet módosítani és finomítani a szemüveglencse formáján, méretén is. Az ilyen szemüvegkeretek általában a legkevésbé észrevehetőek az arcon. Egyfókuszú olvasó szemüvegnek nem ajánljuk!
4.2 -Milyen egy damilos szemüvegkeret?
Az ilyen szemüvegkeretekben damil tartja a lencsét úgy, hogy a szemüveglencsébe egy nút van marva, ahova be tud feküdni észrevehetetlenül a damil. Ez a fajta megoldás semmivel se rosszabb a teljes keretes szemüvegkereteknél, ahol csavar tartja a szemüveglencsét. Ha valamiért elszakadna a damil, vagy kijönne a helyéről, egy szakember pár perc alatt pótolni tudja. Ezeknél a szemüvegkereteknél általában az egyik, vagy több oldalon nincs szemüvegkeret, csak a damil, ami nem is látszik.
4.3 -Rugós, vagy nem rugós szárú szemüvegkeretet válasszak?
Megvannak mindkettőnek az előnyei és hátrányai is. Nincs írott szabály, hogy kinek melyik a jobb, általában minden egyes szemüvegkeretnél szubjektív érzésként, felpróbálásnál dől el. Azonban keret és beállítás függő is, nem mondható el általánosságban, hogy valakinek csak a rugós, vagy csak a nem rugós szárú szemüvegkeretek lesznek jók. A rugós szárakban van egy plusz hibaforrás, van a csuklónál egy apró rugós szerkezet, ami kényesebb általában a szemüveg helytelen le- és felvételére. Ennek lévén kitörhet a csuklónál a szár. Ha eltört, több módon is megoldható a probléma, de - ha csak nincs ugyanolyan eredeti szár - már nem lesz esztétikailag olyan, mint eredetileg. Azonban a rugós szárú keretek idomulnak valamennyire fejünk szélességéhez, ezért akár kényelmesebbnek is érezhetjük. Emiatt találták ki. Azok a szemüvegkeretek, amik nem rugós szárúak, helytelen használat során ugyanúgy eltörhetnek tőben a csuklónál (ugyanaz igaz itt is a javításra), csak itt nincs rugós szerkezet. Így nem idomul az archoz.
4.4 -Műanyag, vagy fém szemüvegkeret?
Ahogy a szemüveglencse alapanyagoknál is megvannak a különbségek, szemüvegkeret alapanyagokban is. Sőt, a szemüvegkeret gyártási eljárások is különbözőek. Szemüvegkeret alapanyagokat tekintve többféle létezik: többek között műanyag, fém, szaru, fa és ezek kombinációi. Ezeken belül is többféle lehet, mint pl. a fémen belül acél, titánium, edzett titánium stb.
Általánosan elmondható, a műanyag keretek vastagabbak, ezáltal karakteresebbek, markánsabbak az arcon. Mivel manapság már a szemüveg szinte divat is, egyre bevállalósabb színű és formájú szemüvegek készülnek. Anyagukban és minőségükben elég nagy különbség lehet a szemüvegkeretek között. Azonban annyi szempontot kell figyelembe venni a választás során, mind szakmailag, esztétikailag, anatómiailag, praktikailag, stb. hogy szakember segítségével teljesen egyénre szabott a választás.
5. -Milyen gyakran érdemes megvizsgáltatni a látásunkat, szemünket?
A válasz, hogy átlagosan elég 2-3 évente ezt megtenni. Azonban vannak esetek, amikor gyakrabban kell. Ha pl. valakinek magasvérnyomás, vagy cukorbetegség van, esetleg már valamilyen diagnosztizált szembetegsége (pl. zöldhályog), akkor egyénileg évente, sőt sűrűbben is kell néha. Ezeket mindig személyre szabottan elmondja a szakember. Gyerekeknél szintén helyzetfüggően akár 3, 6 hónapos gyakoriságú kontrolltól az 1 éves időtartamig lehet. 18-20 éves korig érdemes évente kontrollra járni, ha nincsen panasz, akkor is. Nagyon fontos, hogy aki kontaktlencsét használ, évente menjen el kontrollra!